ELTE
Űrkutató Csoport
H 1117 Budapest, Pázmány Péter stny.1/A, Hungary
tel: +36-1-372-2906 fax: +36-1-372-2927
email: spacerg@sas.elte.hu
kutatási információk
2005 december
A) FŐ KUTATÁSI TERÜLETEK
I. Hullámterjedés - plazmafizikai kutatások
I.1.A villamos jel/hullám magneto-ionos közegben való terjedése
elméletének kutatása
A kutatás elméleti kutatás, célja a magneto-ionos közegben terjedő elektromágneses
jelekre a Maxwell-egyenletek egzakt megoldása. Célja a jelterjedés jobb
megértése, különös tekintettel a Föld körüli mágneses plazmában történő
jelenségekre, és az eddigi használatos egyszerűsített plazma- és terjedési
modellek pontosítása. A megoldások tetszőleges jelalakra és igen bonyolult
közögekre és peremfeltételekre vonatkoznak.
I.2 A Föld plazmaszférájának kutatása természetes és mesterséges
elektromágneses jelekkel
A kutatás célja a Föld körüli térség, a plazmaszféra mind jobb megismerése.
Ez az a közeg, mely a bolygónkat körülvevő térség és a Föld közötti kapcsolatot
létrehozza. Állapota, változása és a benne lezajló folyamatok megismerése
alapvető fontosságú. A természetes (whistlerek, villámok, riserek, stb.)
és mesterséges (trimpik, stb.) eredetű elektromágneses jelek vizsgálata
információt ad a közeg állapotáról. A kutatás módszerfejlesztés, automatikus
jelfelismerés és detektálás, mérési adatok automatikus feldolgozása, a
földi plazmaszféra állapotának és változásainak megfigyelése, valamint
a méréshez szükséges berendezések (SAS műholda műszer-sorozat) megtervezése,
megépítése és űrbe felbocsájtása, valamint mérési adatainak feldolgozása.
I.3.Az elektromágneses és szeizmikus jelek esetleges kapcsolatának
vizsgálata
A kutatás eredményessége esetén haszna az emberiség számára felbecsülhetetlen
fontosságú. A cél a szeizmikus jelenségekhez társuló, azokat időben megelőző
elektromágneses jelenségek létének kimutatása, tulajdonságainak vizsgálata,
a földrengés-előrejelzés szempontjából való értékelése műholdas mérések
segítségével.
I.4. Űridőjárási kutatások Jelenleg alapkutatás, gyakorlati kutatási
perspektívákkal
Célja a földkörüli térség (plazmaszféra, ionoszféra) állapotának, változásainak
vizsgálata, azoknak a földi időjárásváltozásra, valamint civilizációnk
működésére gyakorolt hatásainak tanulmányozása.
I.5. Műholdas elektromágneses (villamos) tér vizsgálatok
A Kompasz-2 és Vulkan-holdakra a teljesen magyar fejlesztésű űreszköz,
a SAS2 berendezés kerül. Ennek tudományos tervezését mi végeztük, felbocsájtás
után az adatainak vételét és feldolgozását is mi végezzük. Ennek részeként
a rádiós állomáshoz új, kettős vevőfejet és keverőt szereztünk be. Az
eszközzel az L és X sávú vétel egyaránt biztosított lesz, amivel a SAS2
műszer és a fenti holdak esetében szóba került TM sávokon a vétel rádiófrekvenciás
szinten megoldott. A Kompasz-2 startelőkészítése folyik
II. Műholdas távérzékelés, geoinformatikai és földfelszín vizsgálatok
Az ELTE lágymányosi épületén telepített rádiós vevőállomás üzemszerű
működési feltételei az elmúlt esztendőkben biztosítottá váltak. A kutatási
tevékenység rutinszerű részeként rögzítjük és tároljuk mind a NOAA-holdak
HRPT adatait, mind a Fengyun-holdak CHRPT adatait a holdak horizonton
való feltűnésétől kezdve a teljes áthaladás során. Vizsgálható terület:
Atlanti-óceántól Iránig és az Északi-foktól a Szaharáig terjedő rész.
Az elsősorban erre alapozott kutatások:
II.1.A távérzékelt adatok geometriai és légköri korrekciója
A kutatás általános célja műholdas távérzékelt adatok geometriai és légköri
korrekciója majd a korrigált adatokból geoinformatikai rendszer létrehozása.
Módszereket fejlesztettünk ki a kis-, közepes- és nagyfelbontású műholdfelvételek
geometriai korrekciójához. Jelenleg a MODIS felvételek geometriai korrekciójának
pontosítási lehetőségeit vizsgáljuk. A felvételek légköri korrekciója
a légkör zavaró hatásának kiszűrése. Ez elengedhetetlenül szükséges a
távérzékelt adatokból pontos mennyiségi következtetések levonásához. Az
általunk a Landsat MSS és TM felvételekhez kidolgozott légköri korrekciós
módszereknek a közepes felbontású MODIS felvételekhez történő adaptálását
valamint a NOAA HRTP adatokhoz kidolgozott eljárások és a Fegyun CHRPT
adatok korrekciójának összekalibrálását fejlesztjük.
II.2. Fő haszonnövények termésbecslése, állapotának vizsgálata távérzékelt
adatokból
A kutatás nagy gazdasági haszonnal bíró alkalmazott kutatás. Célja Magyarország
vegetációval borított területén a fő mezőgazdasági haszonnövények állapotának
felmérése, nyomon követése, haszonnövények várható hozamának becslése,
előrejelzése. A sok évet átfogó statisztikai elemzés, hullámtani fejlesztések
célja egy mind stabilabb műholdas adatokon alapuló modell létrehozása,
mely alkalmas a fenti feladat operatív alkalmazására. A sikeres fejlesztés
eredményeként már rendelkezünk a hazai területekre operatíven alkalmazható
eljárással
II.3.A felszínfejlődés kutatása
Jórészt alapkutatás, a folyódinamikai témákban fontos közvetlen gyakorlati
felhasználással (árvízvédelem). Kutatási területek: Folyódinamikai vizsgálatok
Digitális geomorfológia: Földtani célú digitális domborzatmodell feldolgozása:
automatikus domborzati-elem analizis Térinformatikai adatintegráció: alp-kárpáti
geodinamikai adatrendszer továbbfejlesztése Numerikus felszínfejlődés
számítógépes modellezése
II.4.Tranziens földfelszíni jelenségek vizsgálata
A földfelszín
anomális hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata műholdfelvételekkel. A poláris
pályán keringő műholdak műszerei nemcsak a felszínről-légkörről visszaverődő
napsugárzást, hanem a minden test által kibocsájtott sajátsugárzást is
mérik. Ebből a kibocsájtó test anyagi jellemzőinek ismeretében határozzuk
meg a felszín hőmérsékletét. A műholdfelvételeken a környezetüktől eltérő
hőmérsékletű felszínelemeket keressük, és idősorok vizsgálatával próbáljuk
nyomonkövetni a hőmérsékleti tranziens jelenségek időbeli lefolyását.
A felszíni hőtranziensek a szeizmikus aktivitással is mutathatnak kapcsolatot.
II.5.Archív térképi adatok térinformatikai integrációja GPS segítségével
A kutatás alkalmazott kutatás, célja a környezet régebbi állapotának
mai adatbázisba illesztése. A környezet változásának vizsgálatához szükséges
a régebbi állapotok ismerete, ami csak az archív térképek segítségével
lehetséges. Ehhez ezeket a térképeket geokódolni kell, mai térképeink
vetületébe transzformálni. A feladat a transzformációhoz szükséges a vetületi
és geodéziai paraméterek meghatározása. A témának nemzetközi vonatkozásai
is vannak (pl. Észtország, Csehország, Horvátország). A geodéziai paraméterek
meghatározásához GPS méréseket alkalmazunk.
B) FŐ KUTATÁSI ALKALMAZÁSI CÉLOK
A kutatások egy része alapkutatás, ennek célja a földi plazmaszféra állapotának,
változásainak, a benne lezajló folyamatoknak jobb megértése. Az ezen a
területen folyó kutatások egy része már az alapkutatás és az alkalmazott
kutatás határterületére esik. Ezek:
kidolgozott számítógépes eljárások
kidolgozott hullámtani megoldások
földrengés előrejelzésére használható jelenségek kimutatása
űridőjárási vizsgálatok
Kutatási témák, ahol cél a közvetlen alakalmazhatóság:
műholdas termésbecslés, mezőgazdasági katasztrófa-monitorozás
folyódinamikai vizsgálatok árvízvédelmi
vonatkozási archiv térképek beillesztése térinformatikai adatbázisba
C) NEMZETKÖZI PROGRAMOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
Érvényben lévő nemzetközi pályázatok:
Magyar-Indiai Kormányközi TÉT Együttműködés
(2006-2007)
Magyar-Délafrikai Kormányközi TÉT Együttműködés (2006 dec
31-ig)
ESA “BepiColombo MMO PWI triggering and event detection system” (2005-2009)
A Kompasz-2, Vulkán és SAS3-ISS projektek (1999-2010)
Tudományos együttműködő intézmények:
LPCE/CNRS, Orleans (Franciaország)
British Antarctic Survey, Cambridge (Nagy-Britannia)
IZMIRAN, Moscow (Oroszország)
Laboratory of Electromagnetic Investigations, Lviv Centre of Institute
of Space Research (Ukrajna)
Banaras Hindu University, Varanasi (India)
University of Natal (Dél-Afrika)
University of Otago (Új-Zéland)
NASA
Wallops Flight Facility, Goddard Space Flight Center (Egyesült Államok)
Institute of Atmospheric Physics, Prague (Csehország)
IKI RAN, Moscow
(Oroszország)
Geophysical Observatory Sodankylä (Finnország)
RBS College,
Bichpuri, Agra (India)
Regional Engineering College, Srinagar (India)
University of Electro-Communications, Tokyo (Japán)
United States Department
of Agriculture (Egyesült Államok)
Telespazio, Roma (Olaszország)
Indian
Space Research Organization Headquarters, Bangalore (India)
Dept. of Mapping
and Surveying, Czech Technical University, Praha (Csehország)
Dept. of
Geograph., Univerity of Tartu (Észtország)
Dept. of Quaternary Geology,
Vrije Universiteit, Amsterdam (Hollandia)
D) ITTHONI INFRASTRUKTÚRA
Számítógépek és alapvető perifériák
Műholdvevő állomás
Kisfelbontású
(HRPT és CHRPT) távérzékelési adatok és a SAS-műszer adatok vételére szolgáló
műholdas vevőállomást telepítettünk az ELTE TTK lágymányosi épületének
tetejére. A műholdas vevőállomás közepes felbontású MODIS adatok vételére
is alkalmas.
Az állomás főbb paraméterei
3,2 m átmérőjő parabola vevőantenna
x-y irányú mozgató szerkezet
1,5 – 12,75 GHz frekvencia vételi tartomány
160 km/h szélsebességig működés, 200 km/h sebességig túlélés
3 “/s max követési sebesség
Kongsberg
MEOS vevő szoftver
adattárolás: 200 Gb winchesterekre folyamatos adatmentés